Hordó, barrique, érlelés. Rövid megemlékezésünkben megismertetjük az olvasót azzal, amit a hordós érlelésről általában tudni érdemes.

Az idők során számos fafajtát kipróbáltak a borászok, de mára kétség sem fér hozzá, hogy a legjobb ízélményt a tölgyfából készült hordó adja a borhoz.

A hordós érlelésnél a hordó mérete és a fa minősége meghatározó, ezek a tényezők nagy hatással vannak a bor élvezeti értékére. A tercier aromák kialakulásáért a dongákból kioldódó cserző és egyéb anyagok, valamint azoknak a borral való kölcsönhatása felelős. 

A hordós érlelés mindig oxidációval jár, a dongák résein keresztül átjut a levegő, a bor lélegzik. Minél nagyobb a hordó űrtartalma, annál kisebb az egységnyi mennyiségre jutó dongafelület, tehát minél kisebb a hordó, annál gyorsabban érik a bor.

Az ászokhordó a bor érlelésére, tárolására használt fahordó (általában tölgyfából készül), amely hivatalosan 10 hektoliter fölötti űrtartalmú, de persze kisebb hordókat is felhasználnak ászkolásra. 

A hosszúkás alakú, kis méretű (225 l) új tölgyfa hordókat Bordeaux-ban már több száz éve használják az igazán nagy borok érleléséhez.

Nem gondolnánk, de hazánk és a régió (Mátra, Zala és Baranya a legismertebbek) a barrique hordó készítésben nagyhatalomnak számít. A kiegyenlített éghajlatról származó fák a legalkalmasabbak a hordókészítésre, mert az évgyűrűk ekkor a leghomogénebbek, Így a pórusok között nem lesz nagy méretbeli különbség, tehát a kórokozók nem jutnak olyan könnyen az egyes rétegek közé.

Pincékben, hűvös helyen tartott hordókban hónapokig érlelt, 8-10 fokon tárolt borokat készítenek oxidatív eljárással. Rendszerint a nagytestű, robosztus vörösborokat érlelik (pl. Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Syrah), néha pedig testes fehéreket is (például Chardonnay-t).